Őrület ez a vásárlás! By: Amy2
Amy: De Sonic! Igenis eljössz velem vásárolni! Ha tetszik, ha nem! Tegnap megígérted!
Sonic: Hát… igen, de..öhm. Azért mondtam, mert…
Amy: Nem baj. Én akkor elengedtelek, ezért most neked velem kell jönnöd. És nincs semmi ellenvetés! Valamit valamiért!
Sonic: De…
Amy: Semmi de! Knuckles is ott volt, bizonyítani tudja! Legalábbis remélem, hogy még emlékszik rá. Igaz, Knuckles?
Knuckles: Mi? Ja, igen! Emlékszem rá! Kristálytisztán!
Amy: Ez meglepő. Akkor, amíg elkészülök, kérlek, emlékeztesd rá Sonic-ot is.
Miután Amy hallótávolságon kívül volt Sonic Knuckles-re nézett.
Sonic: Ilyenkor bezzeg emlékszel, mi? Miért nem mondtad, hogy nem figyeltél, vagy bármit! Tudod, hogy most mi vár rám? Nem is tudom, hány óra szenvedés!
Knuckles: Az már a te bajod, Rómeó!
Mielőtt Sonic visszavághatott volna, megjelent Amy.
Amy: Remélem Sonic, hogy elkészültél! Indulhatunk? Már csak azt kell eldönteni, hogy melyik plázába menjünk. Hm. Legyen, mondjuk a kedvencem, és egyben a város legnagyobb plázája, a Magic Store.
Sonic: Nem érnéd be egy egyszerű sétával?- kérdezi Sonic, bár már tudta a választ.
Amy: Természetesen nem. Majd ha hazaértünk.
Sonic: Már ha valaha hazaérünk!
Amy: Ezt hallottam! De nem baj. Morgolódj, ha akarsz. Tegnap te ígérted meg. Nekem kivételesen eszembe se jutott. És egyébként is. Hozzá kell szoknod. Ha majd a feleséged leszek, és nem érek rá bevásárolni, akkor írok neked egy listát, és neked kell mindent beszerezned. Viszont az elég nehéz lesz, ha nem ismered kellően a plázát.
Sonic: Hogy miért vagy te ennyire biztos a jövőben...
Amy: Egyszerűen érzem. És ebben tudom, hogy te is egyetértesz, még ha nem is mondod.
Sonic: Na jó. Hagyjuk ezt!
Közben elérték a plázát. Mielőtt bementek volna, Sonic halkan felsóhajtott, beletörődve, hogy estig innen nem jutnak haza.
Amy: Na, ne legyél már ennyire morcos! Hidd el. Jó szórakozás lesz!
Ezzel a mondattal Amy békítően belekarolt Sonic-ba. Kicsit javított ugyan Sonic kedvén ez, de alapjában véve nem sokat. Ugyanis tegnap este Tails-el felfedezett valami haditervféleséget, amit nem Eggman készített. Elég komoly dolgokat írt le benne, és ahelyett, hogy kiderítenék, ki az, aki ilyen terveket sző a tudtukon kívül, most Amy-vel kell egy egész napot ilyen felesleges tevékenységgel töltenie. De nem tehetett mást. Tegnap Amy benyitott hozzájuk, amikor a tervet nézegették Tails-el, és, hogy elmenjen Sonic-nak hirtelen csak ez jutott eszébe. A célt elérte, de a következményekre nem gondolt. Szegény Sonic! De ez van. És most kanyarodjunk vissza a történetünkhöz.
Sonic akkor tért magához, amikor Amy így szólt.
Amy: Szerinted melyiket próbáljam fel? A kéket, vagy a sárgát? És a fodros, vagy a sima szélűt? Hm. Nem is tudom. Lehet, hogy mégsem ez az, amit keresek.
Sonic megadóan felsóhajtott, beletörődve sorsába. Megpróbált nyugodt maradni, kitartóan válaszolgatott Amy kérdéseire, de kb.3 óra múlva már kezdett türelmetlen lenni.
Sonic: Mond csak. Meddig óhajtasz még itt lenni, ebben a boltban? Már legalább 3 órája itt vagyunk! Nem mehetnénk végre?!!
Amy: Jaj, Sonic! Olyan türelmetlen vagy!
Sonic /halkan/: Persze. Én vagyok a türelmetlen. Miért is ne? Maradjunk csak. Ráérünk.
Amy: Mit mondtál?
Sonic: Á, semmit.
Végre Amy befejezte a vásárolgatást, és Sonic legnagyobb örömére nem szándékozott további boltba menni. Kiértek a plázából. Ekkor Amy Sonic kezébe nyomta a cuccait. Majd Sonic csodálkozó tekintetére így válaszolt.
Amy: Igen, Sonic. Most segíteni fogsz hazahozni nekem ezt a sok cuccot.
Sonic: De.. de, erről nem volt szó! Ezt egy árva szóval se mondtad!!
Végül Amy mit sem törődve Sonic aggályaival elindult hazafelé. Sonic egész úton morgott és Amy hallotta, hogy a „pláza” szó többször szerepelt a beszédében. Végül hazaértek. Sonic futni indult volna, de ahogy kilépett elkezdett ömleni az eső. A vizet egyébként is utálta, az esőt meg egyenesen ki nem állhatta. Nem szeretett viharban futni.
Amy: Ó! Elkezdett esni! Milyen kár! Akkor most nem tudunk elmenni sétálni. De itthon is kitalálhatunk valamit. Például valami romantikus DVD-t néznénk meg. Hé! Ez egy jó ötlet!
Sonic: Ne éld bele magad! Tails-el van egy kis dolgunk.
Amy: Nem lehetne azt elhalasztani?
Sonic: NEM! Életbevágóan fontos! Szia!
Sonic berohant Tails szobájába, ahol már Knuckles is ott volt. Mikor meglátta Sonic-ot, elvigyorodott.
Knuckles: Na, milyen volt a vásárlás?
Sonic: Ne is kérdezd!
Knuckles. De mégis milyen?
Sonic: Mondtam, hogy ne kérdezd!
Sonic nagyon paprikás hangulatban volt ma, ezért Knuckles felé ugrott. Tails felsóhajtott, majd kettőjük közé egy kisebb falat engedett le. Így két nagy koppanás volt hallható, mivel se Sonic, se Knuckles nem tudott időben lefékezni. Miközben fájós fejüket fogták, kivágódott az ajtó és Amy jelent meg. Nagyon dühös volt!
Amy: Ki csinálta azt a nagy disznóólat a konyhában?!
Se Tails, se Knuckles és Sonic se jelentkezett. Bár Amy gyanította az elkövetőt, nem szólt semmit. Helyette így szólt.
Amy: Nos, mivel nincs meg a bűnös, ezért mindegyikőtök kap egy kis munkát! Büntiből! És nem érdekelnek a kifogások! Sonic. Te elmész a sarki boltba és beszerzed ezeket, amiket leírtam erre a cetlire, mivel nyomtalanul eltűntek.
Knuckles vigyorogva nézett Sonic-ra, amiért szegényt megint vásárolni küldik.
Amy: Te se örülj Knuckles! Lássuk csak. Á! Találtam egy pont neked való munkát! Kitakarítod a fürdőszobát a klotyóval együtt!
Knuckles: MICSODA??!! Ez szemétség! Nemá'! Miért mindig én?!
Sonic: Ugyan Knuckles. Amy-nek igaza van. Ez pont neked való feladat! De én indultam is. Az eső már úgyis alábbhagyott. Viszlát!
Azzal Sonic elrohan a boltba.
Amy: Helyes! Gyerünk Knuckles, indulás! Tails. Te pedig kiporszívózod az egész házat!
Tails nem is mert ellenkezni, elindult rögtön. Knuckles vonakodva ment be a fürdőszobába. Amy leült olvasni a nappaliba, ahol mindenkit szemmel tarthatott. Sonic-ot is ellenőrizhette, ha hazajön. A porszívó hangján keresztül is lehett hallani, ahogy Knuckles hangosan morog, szinte kiabál. Amy jókedvét növelte, hogy Knuckles a WC-nek intézte szavait. Végül Amy felment.
Amy: Mond Knuckles jól vagy?
Knuckles: Igen, persze. Nem látod? Nagyon jól elvagyok itt.
Amy: De a WC-nek beszélsz!
Knuckles: És? Elmondtam neki, hogy milyen koszos. És hogy magát is takaríthatná!
Amy: Oké. Inkább hagyjuk. /Majd, miután lement, magában ennyit mondott: Remélem, mire Knuckles végez a takarítással, nem kell diliházba vinni!/
Közben megérkezett Sonic. Mindent sikerült megvennie, amit Amy kért. De nem sokáig maradt, ment rögtön futni. Tails is befejezte a porszívózást. Ő is ment a dolgára. Knuckles 2 óra múlva jött le.
Knuckles. Végeztem! Minden ragyogóan tiszta.
Amy /befogott orral, mivel Knuckles eléggé büdös volt/: Oké, most inkább menj, és fürödj le!
Ezen a napon Sonic megtanulta, hogy ne ígérjen semmi olyat, amit később megbánhat. Knuckles pedig, hogy ne tegye tönkre a konyhát, mert a végén rosszabbul jár, mint ahogy elképzelte volna…
Folytatás következik...
|