Fura nap…
„-Miért? Miért kell így lennie?-hallja Amy saját gondolatait. –Azt se tudom hol vagyok...De a legrosszabb,…talán soha többé nem láthatom Sonicot.- azzal fogta magát és leugrott a mélybe. Maga se tudja hova, de érzi lefele tart már…És közel a halálhoz.”
Amy: ÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁ!
Amy körbe néz. A saját szobájában van. Ránéz az órájára, közbe imádkozik, hogy senki sem kelt fel:
Amy: Te jó ég, nem látok semmit. Fel kell kapcsolnom a lámpát, hogy megnézhessem az időt.
Lassan odabotorkál a lámpa kapcsolójához. ”klakk” Világosság
Amy hunyorogva néz rá az órára: reggel fél 3
Amy: Talán mégsem volt olyan jó ötlet ez a vakáció…
Majd a lány újra leoltja a lámpát és visszamenne aludni, amikor hirtelen halk kopogásra lett figyelmes:
Valaki: Amy! Ott vagy?
A lány kinyitja az ajtót és látja ott áll Sonic.
Sonic: Hallottam a kiáltásodat. Valami baj van?
Amy: Á, semmi csak rosszat álmodtam. ”brrr”
Sonic: Elég össze-visszának látszol…Amy…izé…akarod, hogy itt aludjak veled?
Amy-t ez váratlanul érte.
Amy: Hát…Ha neked nem baj
Sonic: Persze szívesen!
Azzal Sonic egy pillantás alatt odafutott a lány ágyához.
Amy beugrott a jó meleg takaró alá, és Sonic közelsége annyira megnyugtatta, hogy azonnal el is aludt.
Másnap reggel a lány hullának érezte magát.
Amy: Jóreggelt, van rántotthús?
Blaze: Amy, jól vagy?
Knuckles: Persze, csak egy kicsit nincs jól!
Sonic: Jajj, haha, rossz éjszakája volt, ennyi!
Knux: Ugyan már! És te ott voltál mellette ugyeee???
Amy erre rögtön felébredt a ”sokkból” és hozzávágott Knuckles-höz egy műanyag poharat.
Amy: Semmi közöd hozzá!!
Knux: Ó, persze, különben is láttam amikor S…i… m cs……..!
Sonic gyorsan befogta a száját nehogy még kitálaljon Amy-nek a „történtekről kettőjük között az este”. Igen bizony! Mert amíg Amy aludt, Sonic nem tudott engedni a csábtásnak: megcsókolta.
Már 8:30 volt, amikor Amy egy akkorát tüsszentett, hogy szinte beleremegett a ház xD
A lány nagy sietséggel berohant a szobájába, hogy megnézze a Hapci-törvény szabályzatot.
Amy: Szóval…nézzük csak 8:32………: „Rád gondol” RÁM GONDOOOL!!!!
A lány örömében körtáncot járt volna, de magában hagyta a boldogságát.
Amy gyors sebességgel kiszáguldott a szobából Sonicéba.
Amy: SONIIC!! GYERE KI AZONNAL! – kiabálta hangos dörömböléssel.
Sonic: Jövök már, úristen mi van?
Amy: Sonic, ne is tagadd, az előbb rám gondoltál!
Sonic: Ezt honnan veszed? ”elpirul”
Amy: Csak tudom! Na ki vele!
Sonic: ………… - hangosan becsapja Amy előtt az ajtót.
Amy majdnem bőgni kezd, mikor hallja, hogy Knuckles is odabent van, és éppen hatalmasat röhög. A lány az ajtóhoz tapasztja fülét hallgatózás szempontjából.
Knuckles: Na mondd, mennyit adsz a titok valóban titokban maradásához?
Sonic: Mennyit kérsz?
Knuckles: ……Monjuk 20 dolcsi?
Sonic: 19?
Knuckles: 19 dolcsi és egy fagyi!
Sonic: Jól van már! Nesze itt van a 19 dolcsi, a fagyit meg majd később odaadom!
Amy gondolatban: Ezek meg miről beszélhetnek? Megöl a kíváncsiság!
Sonic: Azért ez már egy kicsit durva, hogy 19 dollárt kérsz egy csók titokban tartásához!
Amy kis híján összecsuklott.
Knuckles: De ne feledd, hogy még ott van a fagyi is! + még egy úgy boxzsák!
Sonic: Ez nem volt benne az alkuban!
Knuckles: AMY! SONIC AKAR VMIT MONDANI!
Sonic: Jólvan már csak kuss! Ez zsarolás!
Knux: De még mennyire, hogy az!
Knuckles felállni készült, de Amy meghallotta, ezért gyorsan visszarohant a szobájába különös gondolatokkal a fejében.
Amy: Teljesen össze vagyok zavarodva! Vajon miért akart Sonic egy csókot titokban tartani? Na, majd mindjárt kap egyet a fejére, ha kiderül, hogy más csajokkal csókolózgat!
Ekkor, mint a villámcsapás, úgy jutott eszébe a tegnap este: Aludt, ezért Sonic akármit csinálhatott vele…Lehet hogy…………….Nem az nem lehet, vagy de? Te jó ég! Na jó, most már teljes Káosz van a fejemben!
Amy gondolkodási zavarait egy koppantás szakította félbe. Kinyitotta: Semmi, Senki sehol…De akkor meglátja a lapot lent a földön. Ez áll benne:
„Kedves Amy!
Ne haragudj amiért csak úgy bevágtam előtted az ajtót! Nem akarsz ma este elmenni mondjuk moziba?
Üdv: Úgy is tudod ki!”
Amy fogott egy cetlit és ezt írta rá:
„Kedves Sonic!
PERSZE! MIKOR MEGYÜNK? Öhmm…Nem mehetünk a romantika vándorlására??? LÉÉCIII!
Óvatosan odalopózott Sonic szobájának ajtaja elé és koppantott egyet, a cetlit a földön hagyta, majd visszafutott a szobájába. Ezentúl felpörögtek az események...
Sonic a kapunál várta Amy-t az esti mozizásra. Amy már futott is az ajtóhoz de mindig fent hagyott valamit, ezért a harmadik menetnél elhatározta, hogy akármit hagyott is fent, az már ott is marad.
Lassacskán elindultak, kicsit lekésték a film elejét, és épp a csókjelenetre értek be. Mindketten rögtön elpirultak. Leültek kb. közép hátul, és a film közepéig nyugodtan ültek. A LEGromantikusabb résznél Sonic megfogta Amy kezét, de nem nézett rá. A film további háromnegyedéig így ültek, időközben Sonic egyre közelebb húzódott Amy-hez. A végén, amikor már az utolsó képeket vetítették, Sonic nem habozott tovább: Egy cuppanós csókot nyomott Amy szájára. Amy arca égett a pírtől, de nem zavarta. Csak Sonic és ő számított abban a pillanatban. Amikor véget ért a ”varázs”, a két gerlepár visszament a nyaralóba kéz a kézben. Mielőtt elválhattak volna útjaik, Amy megköszönte a mozizást, Sonic illendően bekísérte a lányt a szobájába, de mielőtt elmehetett volna, Amy visszahúzta, és megölelte, amiből csók alakult ki. Amy megint tüsszentett egy nagyot, megint megnézte a hapcitörvényt: A Csókodra vágyik.
Amy: Sonic! Gyere csak ide!
Vége! hahaha
(Ez egy félig befejezett töri, azért nem írom tovább, mert már sztm sejtitek a továbbiakat… Ezt úgy nevezem, hogy költői befejezés J… remélem tetszett!!!)
Írta: Ashlyn94
|